Temesvári Ferenc

festőművész

1960-ban született Budapesten. Mint sokan mások úgy Ő is grafikai tanulmányokkal kezdte pályafutását. Rajztanára Porscht Frigyes grafikusművész volt. Rajztehetségére hamarosan felfigyelt a szakma így pályája elején jelentős illusztrátori munkásságot mondhat magáénak. A nyolcvanas évek szinte minden jelentősebb folyóirata rendszeresen publikálta rajzait. Szerződéses illusztrátora volt többek között a Galaktika Magazinnak, a Vega Könyvkiadónak és számos könyvet illusztrált a Cédrus Könyvkiadó megbízásából. Grafikai munkásságával egy időben sajátítja el a művészi olajtechnikákat. Festőtanára a „sokak mestere” Januska András festőművész volt. Hamar túlnövi az iskolai kereteket, hiszen Temesvári Ferenc készségszinten fest és rajzol. 1983 óta kiállító művész. Ettől az évtől datálódik szerződése a Képcsarnok Vállalattal. Számos egyéni és kollektív tárlaton vett részt: Gödöllő és Kiskőrös, Budapest és Kecskemét a legfontosabb hazai kiállításainak helyszínei. Képei a Vega Könyvkiadó pályázatán közönségdíjasak lettek, a nyolcvanas évek Horizont Könyvkiadót hirdető tévéreklámjában a kiadót az Ő képeivel hirdetik.Az IBB, nemzetközi műkereskedelmi cég és a Képcsarnok rendezésében részt vett a magyar festőművészek második, 1988-as londoni kollektív tárlatán.

Munkásságának nemzetközi elismerését az 1991-ben Santa Barbarában rendezett Nemzetközi Grafikai és Festészeti Biennálén elért első díj és arany plakett átvétele jelentette. Ő volt az első nem amerikai festőművész, akinek ezt a rangos nemzetközi elismerést odaítélték. A következő években a nemzetközi műkereskedelem növekvő érdeklődéssel fordult munkássága felé. 1992-ben nagysikerű kiállítást rendezett a kanadai Eskimo Graphics Galériában. 1995-ben egy izraeli kiállító meghívására féléves tanulmányutat tett a bibliai tájakon, amit nagyszabású tárlattal zárt Tiberiasban. Kiállított Bécsben az Otto Galériában,  Stockholmban és Milánóban, és nagy összefoglaló szándékkal 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban Budapesten a Hilton Szállóban. Itt láthatta a nagyközönség, hogy műveinek egy része a mai magyar műkereskedelmi méreteket jócskán meghaladja. Ezek a két-három négyzetméteres olajfestmények inkább a nemzetközi aukciókon kerülnek értékesítésre.

 

 

 

 

 

 

 

 Temesvári Ferenc festészete

 Mondanivalója három csoportba rendezhető és egymástól élesen el is válik. Vadak és vadmadarak, romantikus tájak és végül a sciente fiktion a tudományos fantasztikum festészete. Mindhármat egy ember műveli, nem meghasonlott lélek, felfogásának harmonikus egysége ellenére azonban a technikákat nem rokonítja. A sci-fi világ a klasszikus megfestési módokon túli laborálásokat, festőeljárásokat követel.  A logika formális eszközeivel, ésszerű számításokon alapuló előrejelzésekkel megjósolni, hogy festőnk aznap mit művel, ha éppen fest, úgy mit fest: a tudományok mai állása szerint még nem lehet. Csillag és madárjósok (augurok) kártyavetők, jövendőmondók, jósdák sokasága vallott itt már szégyent. Könnyen lehet hogy átvonuló madárvendégeket – nem honos (kanadai) ludakat – rég elfeledett árkádiai vagy lombard tájakat, mai dunai füzeseket, vagy ütköző galaxisokat választ tárgyául. Talán ez a korlátozást nem tűrő művészi és döntési szabadságvágy teremti a gyors, egylendületű, pepecselgetés nélküli és rendkívül elegáns festést, előadást. Amerika úgy huszonöt éve meghívta a világot Santa Barbarába a sci-fi festők világkiállítására. Az ismeretlen Temi, Temesvári elvitte a fődíjak egyikét. Egyik napról a másikra neve lett, személyisége a szakmában. Nemcsak a műfaj ismerői tartják ettől kezdve számon, figyelnek rá műkereskedők, kiállítás-szervezők, sőt még az aukciózó házak is. Temesvári Ferenc bár több festőtanártól is még sincs meghatározó mestere, de neki kivételesen elnézte ezt a világ. Kritikusai és a művészettörténészek is méltányolják kivételes technikai tudását és ecsetet kezelő bravúrjait. A „mit is csinált” és a „hogyan csinálta” kérdésekre a festőszakma és a kollégák sem tudják mindig a választ. Rendkívül sikeres ember. Kiállítást kiállítás követ három földrészen át és itthoni bemutatótermekben, legutóbb a Hilton Szálló gyönyörű terében. Az első nagy londoni bemutatkozás nagy áttörés, nyert csata, anyagi biztonságot is teremt.  Terra Incogniták hódítására készül, új módon, új költészettel nagy összefoglalásokra. Már megvalósult kiállításban az „Elemek”,  terveződik a „Négy évszak” a „Rendszerek” a „Teremtés” és számos még neve sincs szándék. A teremtő szándék szabaddá teszi, szabadon írja és alkotja újra az antik világ nagy eposzait és mint Homérosz, úgy festőnk is bölcsen kerüli a doktriner okoskodás csapdáit.

 

Wessely Tibor