ID. VIGYÁZÓ LÁSZLÓ

FESTŐMŰVÉSZ

1945-ben született Budapesten. id. Vigyázó László gyermekkorától kezdve fest, emellett szakképzett zenész, komoly zenei múlttal rendelkezik. Festészeti tanulmányait az ARTEX keretén belül működött szabadiskolában Wessely Tibor irányításával végezte.
Első kiállítása 1971-ben volt Budapesten. Az ARTEX támogatásával a második művész- csoporttal 1987-ben Londonban önálló kiállítóként mutatkozott be.

Fontosabb egyéni és csoportos kiállításai:
Bécs-1973
London-1979
Párizs-1984
London-1986
Budapest-1987
Bécs-1989
Budapest-1982
Amszterdam-1995
München-1999
Budapest-2000
Budpest-2001

Korai képein a Magyarországon kevésbé ismert francia iskola hatásai meghatározóak.
Később talált rá a számára irányt mutató Brueghel és a németalföldi festők festészeti technikáira. Festészetére jellemző a már elfeledett festészeti technikák újrafelfedezése.

Képeit az általa magas szinten használt lazúrfestészeti technika alkalmazásával festi meg.        A sok rétegben, biztos kézzel felhordott átlátszó festékrétegek lehetővé teszik olyan félszínek   és árnyalatok megjelenítését, amelyeket fedőszínek keveréséből nem lehet reprodukálni. 
Érett festőként több fiatal festőművész útmutató mestere. Gyermekei, ifj. Vigyázó László és Vigyázó Katalin örökölték édesapjuk tehetségét.

Alapító tagja a Független Művészek Szövetségének és 1998 óta a SOLART Galériának.
1,2 x 2,8 méteres tablóképei francia műkereskedők közvetítésével neves francia közintézmé- nyek falait díszítik. Képei évtizedek óta folyamatosan jelen vannak a nemzetközi aukciókon, a műkereskedelem almanachjaként számon tartott MAYER katalógus híven számot ad mun- kásságának nemzetközi sikeréről.

Id. Vigyázó László festészete

Túl a hatvanadik születésnapján id. Vigyázó László festőművész pályája megrajzolható és számadásra érett. Festő ilyentájt az érett korszakában már ritkán változik, életműve csak tempósabb és sűrűbb lesz, zömül. Megeshet éltesebben is egy új felismerés, de inkább a kiérleltet tudja, azt viszont egyre jobban. Az élet folyása a számadás kényszerét hozza a kapott „talentumról”. Vigyázó az isteni adománnyal igen jól sáfárkodott!

Pedagógus családból indul, zenei képzést kap, az előadó művészi pályán sikeres, népszerű szólista. Pályát vált mégis és a kezdő festő státuszát vállalja. Gyermekkora óta fest, elsősorban francia festők műveinek ihletésére. Ez ujjgyakorlatnak kiváló. Minden valamire való festő ideált, mintát, egy életművet, Mestert választ magának, e nélkül nem megy!

Az önirónikus Degas írja: „Az impresszionisták is a nagymesterek zsebében turkáltak.”.

Vigyázó Lászlót rabul ejtette a németalföldiek varázslatos világa. Szellemük, szabadságvágyuk, képi szókimondásuk, jellemes bátorságuk és nem utolsósorban festőtechnikájuk. Lenyűgözi Őt a kaotikus kor filozófiai, gazdasági sokfélesége, vallási eklekticizmusa, életük színessége, nyüzsgése. Vállalt mesterei: Jacob Grimmer, Pieter Brueghel. Emberszeretetük a drámát is oldó szent derű, tökéletesen egyezik festőnk életfelfogásával. Érzékek feletti transzcendens lelki kötelék kapcsolja választott mestereihez, így részesül tudásukban. Több ez mint készség, meg egyszerű ügyesség.

A kezdés harmadik évében már az új mesterség adja kenyerét. Amit kialakított a Mesterek segítségével az teljesen az Övé nem kortévesztő anakronisztikus játszadozás. A nemzetközi műkereskedelem a megszokott ízléssel, ésszerűséggel és azonnal reagál. Londoni kiállításának harmadnapjára mind a harminc műve gazdára lel. A meglepett festőnek az angol kiállító éves szerződést ajánl fel és kizárólagos világképviseletet köt ki. Az idilli állapot közel húsz esztendeig tartott. Az idős műkereskedő visszavonult és az immár nemzetközi hírű Vigyázó László festőművész sem vállalt többé teljes lekötöttséget.

A Galton-féle „ős-örökség” törvény és „családi közös gének” szabálya szerint van annak tudományos tartalma, hogy mindkét leánya és László fia művésszé vált, apjuk nevelte festők mindhárman.

Wessely Tibor